Bejelentkezés

Jelenlegi hely

msc_html

MSc diplomamunka témák a 2017/2018. tanévre

 

Mikrostruktúrált optikai szálak diszperziós jellemzőinek kísérleti vizsgálata

Téma leírása: A mikrostruktúrált optikai szálak egyre szélesebb körben terjednek el, mert a hagyományos optikai szálakkal ellentétben ennél a száltípusnál a  mag illetve a köpeny struktúrájának megfelelő tervezésével igen sok követelménynek felelhetnek meg, így speciális diszperziós tulajdonságokkal is bírhatnak. Napjaink gyártástechnológiája azonban nem tudja garantálni, hogy a megtervezett struktúrával rendelkezik a legyártott szál, amelynek így a diszperziós jellemzői akár jelentősen is különbözhetnek a tervezettől. Ezért fontos, hogy minél pontosabb diszperziómérési módszerrel rendelkezzünk, amivel akár egy néhány 10 cm-es száldarab esetén is  már meg tudjuk határozni a  szál diszperzióját. A diplomamunka során a hallgató megépít egy spektrálisan bontott Mach-Zehnder interferométert, melynek a tárgykarjában különböző típusú mikrostruktúrált szálakat helyez el. Különböző késleltetéseknél felveszi a kapott spektrális interferogramokat, majd önállóan kiértékeli és elemzi az eredményeket. Részt vesz az interferogarmok kiértékelésére szolgáló programok továbbfejlesztésében.
A témakiírás az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekthez kapcsolódik. A hallgatónak a diplomamunka témán való munkája a projekt részét képezi. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. EFOP-3.6.2-16-2017-00005
Témavezető: Dr. Kovács Attila (Tel.: (62) 544-528, E-mail)

 

Ultrarövid impulzusok spektrális szélesítése vékony üveglemezekben

Téma leírása: Az erősített ultrarövid impulzusok időbeli rövidségét a spektrális szélességük határozza meg, amit minden esetben limitál az erősítő közeg. Nemlineáris folyamatokon alapuló posztkompressziós eljárásokkal azonban az erősített impulzusok tovább rövidíthetőek. Ennek az egyik legegyszerűbb módja vékony üveglemezek alkalmazásán alapul. A hallgató feladata a folyamat számítógépes modellezésén keresztül a módszer alkalmazhatóságának vizsgálata.
A témakiírás az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekthez kapcsolódik. A hallgatónak a diplomamunka témán való munkája a projekt részét képezi. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. EFOP-3.6.2-16-2017-00005
Témavezető: Dr. Börzsönyi Ádám (Tel.: (62) 544-420, E-mail)

 

Kétdimenziós D-scan impulzuskarakterizálás

Téma leírása: Az erősített ultrarövid impulzusok időbeli alakjának mérésére számos módszer létezik, azonban többségük számos szempontból limitált és térbeli felbontást sem tesz lehetővé. A mérési technológiák közül az egyik legújabb és legáltalánosabban alkalmazható a másodrendű diszperzió szkennelésén alapuló D-scan eljárás. Alapesetben azonban ez is csak időbeli felbontást tesz lehetővé. A hallgató feladata oly módon áttervezni és megvalósítani a D-scan impulzuskarakterizálási módszert, hogy egy térbeli tengely mentén is lehetővé váljon a mérés.
A témakiírás az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekthez kapcsolódik. A hallgatónak a diplomamunka témán való munkája a projekt részét képezi. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. EFOP-3.6.2-16-2017-00005
Témavezető: Dr. Börzsönyi Ádám (Tel.: (62) 544-420, E-mail)

 

Lézeres filamentációk ionizáló hatásának optimalizálása

Téma leírása: A nagy intenzitású femtoszekundmos lézerimpulzusok fókuszálásakor az ionizáció következtében erősen reaktív kémiai elemek keletkezhetnek, melyek képesek reakcióba lépni élő szövetek DNS molekuláival és ez által mutációkat, illetve sejthalált okozni. A lézerfilamentáció esetében az energialeadás helye szabályozható a lézer paramétereinek változtatásával. A hallgató feladata ultrarövid lézerimpulzusokkal vizes közegben létrehozott filamentáció ionizáció vizsgálata és a lézerparaméterekkel történő optimalizálása.
A témakiírás az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekthez kapcsolódik. A hallgatónak a diplomamunka témán való munkája a projekt részét képezi. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. EFOP-3.6.2-16-2017-00005
Témavezető: Dr. Börzsönyi Ádám (Tel.: (62) 544-420, E-mail)

 

Szerves vékonyrétegek előállítása impulzus lézeres leválasztási eljárással

Téma leírása: Ha egy nagy teljesítményű impulzuslézer fényét a céltárgyra fókuszáljuk, abból a besugárzás hatására a felületre merőlegesen plazmaállapotú anyagfelhő válik ki (ez a jelenség az abláció), amely felfogható az útjába tett szubsztráton. A módszer egyik nagy előnye, hogy a folyamat során az anyag kémiai összetétele megmarad. A másik alkalmazhatóságot növelő szempont, hogy tömör vékonyréteg hozható így létre, az anyagfelhő nagy kinetikus energiájának köszönhetően. A leválasztott film vastagságát könnyen szabályozhatjuk az impulzusok számával, mert az egy impulzus hatására keletkező réteg átlagos vastagsága kevesebb, mint egy atomi réteg. Hátránya viszont, hogy mikrométer méretű cseppek, és szilárd törmelék jelennek meg a vékonyrétegen. A tervezett kísérletek célja ezeknek a homogenitást rontó tényezőknek a csökkentése, az eljárás optimalizálása biológiai vékonyrétegek előállítására, s ezen rétegek orvostudományi, szenzortechnikai alkalmazhatóságának vizsgálata.
Témavezető: Dr. Hopp Béla (Tel.: (62) 544-657, E-mail)

 

Excimer lézeres anyagmegmunkálás

Téma leírása: Az excimer lézeres mikrostrukturizálást, azaz a mikrométer nagyságrendű háromdimenziós mintázat készítését, a XXI. század technológiájának tartják. Alkalmazási lehetőségei kiterjednek az optikára, a kommunikációs technikára, kémiára, biológiára és az orvostudományra egyaránt. Az excimer lézeres abláció (szubmikrométeres felbontású anyagmegmunkálás) kiválóan alkalmas háromdimenziós struktúrák kialakítására polimerekben, biológiai szövetekben. Ezt a módszert már az orvostudományban (pl. a szaruhártya sebészetben) is alkalmazzák. A fenti eljárás segítségével lehetséges például mikrométeres csavarok, fogaskerekek, egyéb viszonylag egyszerűbb alkatrészek nagypontosságú előállítása.
Témavezető: Dr. Hopp Béla (Tel.: (62) 544-657, E-mail)

 

Lézerek orvosi alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata

Téma leírása: A lézerek1960-as felfedezésüket követően szinte azonnal megjelentek az orvostudományban is. Már a hatvanas években folytak kísérletek orvosi alkalmazási lehetőségeikkel kapcsolatban, s igen hamar ki is derült, hogy a gyógyítás szinte minden területén nagy hatékonysággal bevethetők. Olyan beavatkozásokat is lehetővé tesznek, melyek a hagyományos eszközökkel, módszerekkel korábban nem voltak megvalósíthatók. Az 1980-as, 90-es évek: kiteljesedett a lézerek orvosi alkalmazása, bebizonyosodott, hogy az emberi szervezet szinte minden szervén, szövetén a különböző típusú lézerekkel rendkívül hatékony és kíméletes módon végrehajtható műtétek végezhetők. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy már minden lehetőséget felfedeztek, megvizsgáltak, kiaknáztak volna. Ebben a kutatási témában a cél tehát az, hogy megvizsgáljunk már meglévő alkalmazásokat, hogy megismerjük, tökéletesíthessük őket, illetve hogy új alkalmazási ötleteket tudjunk kidolgozni.
Az egyik konkrét alkalmazási lehetőség, melyet vizsgálni tervezünk a lézeres fogászat, ezen belül a fogfúrás, fogkőeltávolítás.
Témavezető: Dr. Hopp Béla (Tel.: (62) 544-657, E-mail)

 

Kiíró: Dr. Geretovszky Zsolt (Tel.: (62) 544-659, E-mail)
1) Nanorészecskék előállítása lézeres módszerekkel
Az utóbbi évek tudományos kutatásait markánsan formálja az anyag nanométeres struktúráltságú módozatainak sokszor különleges viselkedése. Nanorészecskék alatt olyan részecskéket értünk, melyek kiterjedése a tér mindhárom irányában 100 nanométernél kisebb. Ilyen nanorészecskék számos módon előállíthatók. A téma ezek közül azon eljárásokat tervezi csokorba gyűjteni, melyekben lézerek is szerephez jutnak. Ehhez első lépésben angol nyelvű szakirodalmi adatbázisokban kell kutakodnunk, amit a közlemények eredményeinek rendszerezése, csoportokba sorolása és elemzése követ. A cél tehát egy téma szakirodalmának feltérképezése, megismerése és feldolgozása.

2) Szikrakisüléssel keltett plazma optikai tanulmányozása
A szikrakisülés lejátszódása során az elektródákra kapcsolt feszültség hatására az elektródaközben egy vezetési csatorna jön létre, melyben folyó áram az elektróda illetve a gázatmoszféra anyagát plazmává alakítja. A plazma optikai vizsgálatával hasznos információkat gyűjthetünk az ionizált anyagfelhőről. Gyorsfényképezéssel a plazmafelhő kiterjedéséről, időbeli változásáról, míg a plazma fényének spektroszkópiai vizsgálatával a plazma összetételéről, jellemzőiről (pl. hőmérséklete, elektron koncentrációja), illetve az elektródaközben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokról nyerhetünk információt. A hallgató feladata a gyorsfényképezési eljárások és időbontott plazmaspektroszkópiai módszerek megismerése lesz, valamint egy diagnosztikai rendszer megismerése lesz. Az előismeretek elsajátítása után mérések végzésére is sor kerülhet.