Bejelentkezés

Jelenlegi hely

bsc_html

BSc szakdolgozati témák a 2017/2018. tanévre

 

Szilícium szeletek depolarizációjának vizsgálata

Téma leírása: Az Ellipszometriai kutatócsoport egyik kutatási témája napelemek alapanyagául szolgáló félvezető anyagokban lézeres gerjesztés hatására lejátszódó tranziens fotofizikai folyamatok megismerése pumpa-próba ellipszometriai vizsgálatok révén. A napelem ipar egyik legelterjedtebb alapanyaga a szilícium, melynek ellipszometriai vizsgálatának komoly hagyományai vannak. Csoportunk egyik friss kutatási eredménye, hogy szilícium dioxiddal bevont szilícium szeletek a vártnál nagyobb depolarizációt mutatnak. Ez a depolarizáció a hagyományos ellipszometriai mérések kiértékelését is megnehezíti már, így forrásának feltárása, leírásának megadása elengedhetetlen a későbbi pumpa próba kísérletek elvégzése előtt. A hallgató feladata ennek a depolarizációnak a vizsgálata klasszikus ellipszometriai vizsgálatok révén.
A témakiírás az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekthez kapcsolódik. A hallgatónak a szakdolgozati témán való munkája a projekt részét képezi.A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. EFOP-3.6.2-16-2017-00005
Témavezető: Dr. Budai Judit (Tel.: (62) 544-653, E-mail)

 

Ultrarövid lézerimpulzusok időbeli alakjában bekövetkező torzulások modellezése Python-ban

Téma leírása: Az ultrarövid lézerimpulzusokkal végzett kísérletek során az impulzusok az oszcillátortól a céltárgyig haladva különböző közegeken, optikai elemeken haladnak keresztül, melynek során időbeli alakjuk kisebb vagy nagyobb mértékben megváltozik a közegek illetve az optikai elemek diszperziója miatt.  A kísérletek eredményét akár jelentősen is befolyásolhatja az impulzusok időbeli alakjában bekövetkező torzulás. Ezért célszerű a kísérletek előtt egy modellezést végezni az impulzus alakjában várható torzulásokra. A szakdolgozat során a hallgató Python nyelven, a NumPy, a SciPy és a MatPlotLib könyvtárak függvényeit felhasználva modellezi egy üveghasábnak a hatását.
A témakiírás az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekthez kapcsolódik. A hallgatónak a szakdolgozati témán való munkája a projekt részét képezi.A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. EFOP-3.6.2-16-2017-00005
Témavezető: Dr. Kovács Attila (Tel.: (62) 544-528, E-mail)

 

Emitterek plazmonikus rezonátorokban

Téma leírása: A kutatás célja a fényemisszió erősítésére alkalmas kettős rezonanciát mutató individuális, dimer és periodikus mintázatban elrendezett plazmonikus struktúrák tervezése, optimalizálása és analízise. A rezonátorok jósági tényezőjének, valamint a fényerősítés, visszacsatolás és kicsatolás hatásfokának maximalizálása olyan konfigurációk meghatározását teszi lehetővé, amelyekben egyfoton források emissziója erősíthető, több emitter erős csatolása, kollektív és nem klasszikus sugárzás generálása valósítható meg.
A témakiírás az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekthez kapcsolódik. A hallgatónak a szakdolgozati témán való munkája a projekt részét képezi.A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. EFOP-3.6.2-16-2017-00005
Témavezető: Dr. Csete Mária (Tel.: (62) 544-528, E-mail)

 

Individuális és komplex plazmonikus rezonátorok bioszenzorizációra

Téma leírása: A kutatás célja bio-platformokként alkalmazható plazmonikus struktúrák: nano-rudak, mag-héj szerkezetek, ötvözet nano-részecskék, periodikus és komplex mintázatok tervezése, optimalizálása és analízise. A plazmonikus sávok megfelelő spektrális tartományokba hangolása lehetővé teszi a bio-molekulák érzékenyebb és specifikus detektálását a plazmon rezonancia spektroszkópia és nagyfeloldású mikroszkópiák módszereivel.
A témakiírás az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekthez kapcsolódik. A hallgatónak a szakdolgozati témán való munkája a projekt részét képezi.A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. EFOP-3.6.2-16-2017-00005
Témavezető: Dr. Csete Mária (Tel.: (62) 544-528, E-mail)

 

Szerves vékonyrétegek előállítása impulzus lézeres leválasztási eljárással

Téma leírása: Ha egy nagy teljesítményű impulzuslézer fényét a céltárgyra fókuszáljuk, abból a besugárzás hatására a felületre merőlegesen plazmaállapotú anyagfelhő válik ki (ez a jelenség az abláció), amely felfogható az útjába tett szubsztráton. A módszer egyik nagy előnye, hogy a folyamat során az anyag kémiai összetétele megmarad. A másik alkalmazhatóságot növelő szempont, hogy tömör vékonyréteg hozható így létre, az anyagfelhő nagy kinetikus energiájának köszönhetően. A leválasztott film vastagságát könnyen szabályozhatjuk az impulzusok számával, mert az egy impulzus hatására keletkező réteg átlagos vastagsága kevesebb, mint egy atomi réteg. Hátránya viszont, hogy mikrométer méretű cseppek, és szilárd törmelék jelennek meg a vékonyrétegen. A tervezett kísérletek célja ezeknek a homogenitást rontó tényezőknek a csökkentése, az eljárás optimalizálása biológiai vékonyrétegek előállítására, s ezen rétegek orvostudományi, szenzortechnikai alkalmazhatóságának vizsgálata.
Témavezető: Dr. Hopp Béla (Tel.: (62) 544-657, E-mail)

 

Excimer lézeres anyagmegmunkálás

Téma leírása: Az excimer lézeres mikrostrukturizálást, azaz a mikrométer nagyságrendű háromdimenziós mintázat készítését, a XXI. század technológiájának tartják. Alkalmazási lehetőségei kiterjednek az optikára, a kommunikációs technikára, kémiára, biológiára és az orvostudományra egyaránt. Az excimer lézeres abláció (szubmikrométeres felbontású anyagmegmunkálás) kiválóan alkalmas háromdimenziós struktúrák kialakítására polimerekben, biológiai szövetekben. Ezt a módszert már az orvostudományban (pl. a szaruhártya sebészetben) is alkalmazzák. A fenti eljárás segítségével lehetséges például mikrométeres csavarok, fogaskerekek, egyéb viszonylag egyszerűbb alkatrészek nagypontosságú előállítása.
Témavezető: Dr. Hopp Béla (Tel.: (62) 544-657, E-mail)

 

Lézerek orvosi alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata

Téma leírása: A lézerek1960-as felfedezésüket követően szinte azonnal megjelentek az orvostudományban is. Már a hatvanas években folytak kísérletek orvosi alkalmazási lehetőségeikkel kapcsolatban, s igen hamar ki is derült, hogy a gyógyítás szinte minden területén nagy hatékonysággal bevethetők. Olyan beavatkozásokat is lehetővé tesznek, melyek a hagyományos eszközökkel, módszerekkel korábban nem voltak megvalósíthatók. Az 1980-as, 90-es évek: kiteljesedett a lézerek orvosi alkalmazása, bebizonyosodott, hogy az emberi szervezet szinte minden szervén, szövetén a különböző típusú lézerekkel rendkívül hatékony és kíméletes módon végrehajtható műtétek végezhetők. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy már minden lehetőséget felfedeztek, megvizsgáltak, kiaknáztak volna. Ebben a kutatási témában a cél tehát az, hogy megvizsgáljunk már meglévő alkalmazásokat, hogy megismerjük, tökéletesíthessük őket, illetve hogy új alkalmazási ötleteket tudjunk kidolgozni.
Az egyik konkrét alkalmazási lehetőség, melyet vizsgálni tervezünk a lézeres fogászat, ezen belül a fogfúrás, fogkőeltávolítás.
Témavezető: Dr. Hopp Béla (Tel.: (62) 544-657, E-mail)

 

Lézeres áramlás-mérés és modellezés

Téma leírása: Ha CCD kamerával figyelünk egy lézerfénnyel megvilágított érdes (szóró) felületet, akkor a kamera a valódi kép helyett egy szemcsés szerkezetű interferenciaképet lát. Amennyiben a megfigyelt tárgy egy szóró részecskéket tartalmazó áramló folyadék, akkor a kamera egy időben változó interferenciaképet detektál: az expozíciós idő és az áramlási sebesség függvényében a kapott kép bizonyos mértékben elmosódik (lecsökken a kontrasztja). Ideális esetben az interferenciakép kontrasztja és az áramlási sebesség között jól meghatározott összefüggés van. A valódi mérések (pl. véráramlás mérés) során azonban az áramló részecskékről szóródott fény mellett a mozdulatlan felszínről, valamint a felszín alatt levő egyéb mozdulatlan részecskékről visszaszórt fény is hozzájárul az interferenciakép kialakulásához. Fő célunk ezen hatások csökkentése, lehetőleg teljes kiküszöbölése a mérési módszer megbízhatóságának növelése céljából. Az eljárás egyik gyakorlati alkalmazási területe a különböző szövetek véráramlásának mérése, ahol további megoldandó problémát jelenthet a vizsgált terület elmozdulása (pl. remegés bőrszöveti mérések esetén).
Feladatok: szakirodalmazás, modell-kísérletek végzése szuszpenziós oldatokkal, a megvilágító és leképező rendszer különböző jellemzőinek vizsgálata, áramlásmérés bőrfelületen, kísérleti eredmények összevetése lézer-Doppleres mérésekkel. 
Témavezető:
Dr. Smausz Kolumbán Tomi (Tel.: (62) 544-657, E-mail)

 

Távolságmérés Ia-típusú szupernóvákkal

Téma leírása: Az Ia-típusú szupernóvák fehér törpecsillagok termonukleáris robbanásából jönnek létre. A tapasztalat szerint maximális fényességükből és a fényváltozás időbeli lefolyásából következtetni lehet a távolságukra. A hallgató feladata a téma irodalmának áttekintése, a távolságmérés elvi alapjainak megértése és szimulált fénygörbék alapján történő szemléltetése.
Témavezető: 
Dr. Vinkó József (Tel.: (62) 544-421, E-mail)

 

Szupernóvák spektrális osztályozása

Téma leírása: A szupernóva-robbanások színképük alapján különböző osztályokba sorolhatóak. Az egyes osztályok általában aszerint különülnek el, hogy mi volt a felrobbanó objektum, de e tekintetben vannak még nyitott kérdések. A hallgató feladata a probléma irodalmi áttekintése, a spektrálklasszifikációt szolgáló szoftverek megismerése, és azok alkalmazása korábban elvégzett mérésekre.
Témavezető: 
Dr. Vinkó József (Tel.: (62) 544-421, E-mail)
 

 

 

Kiíró: Dr. Geretovszky Zsolt (Tel.: (62) 544-659, E-mail)
1) Impulzus lézeres nanorészecske előállítás folyadékokban
Az utóbbi évek tudományos kutatásait markánsan formálja az anyag nanométeres strukturáltságú módozatainak sokszor különleges viselkedése. Nanorészecskék alatt olyan részecskéket értünk, melyek kiterjedése a tér mindhárom irányában 100 nanométernél kisebb. Nanorészecskék lézeres előállításának számos típusa ismert. Jelen téma során egy folyadékfázisú módszer megismerése a cél. Ehhez az irodalom áttekintése után először is meg kell építeni a kísérleti rendszert, majd ezt követően vizes közegben kell létrehozni különböző anyagú nanorészecskéket. Természetszerűen a munkának szerves része a nanorészecskék tulajdonságainak, s az ezek mérésére alkalmas vizsgálati módszerek megismerése.

2) Nanorészecskék előállítása szikrakisüléssel
A szikrakisülés lejátszódása során az elektróda anyaga elpárolog és megfelelően választott körülmények között az elektródapárt körülvevő gáztérben nanorészecskék formájában kondenzálódik. A hallgató feladata az lesz, hogy összegyűjtse és megismerje a téma angol nyelvű szakirodalmát és az irodalmak feldolgozásával összefoglalja az eddigi kutatások eredményeit. A motivált hallgató az irodalomfeldolgozáson túl bekapcsolódhat egy szikrakisüléses nanorészecske-generáló kamra tervezésébe és megépítésébe, valamint a kamra elkészültével a részecske előállítás kísérleti feladataiba is.

3) Nanorészecskék előállítása lézeres módszerekkel
Az utóbbi évek tudományos kutatásait markánsan formálja az anyag nanométeres struktúráltságú módozatainak sokszor különleges viselkedése. Nanorészecskék alatt olyan részecskéket értünk, melyek kiterjedése a tér mindhárom irányában 100 nanométernél kisebb. Ilyen nanorészecskék számos módon előállíthatók. A téma ezek közül azon eljárásokat tervezi csokorba gyűjteni, melyekben lézerek is szerephez jutnak. Ehhez első lépésben angol nyelvű szakirodalmi adatbázisokban kell kutakodnunk, amit a közlemények eredményeinek rendszerezése, csoportokba sorolása és elemzése követ. A cél tehát egy téma szakirodalmának feltérképezése, megismerése és feldolgozása.

4) Szikrakisüléssel keltett plazma optikai tanulmányozása
A szikrakisülés lejátszódása során az elektródákra kapcsolt feszültség hatására az elektródaközben egy vezetési csatorna jön létre, melyben folyó áram az elektróda illetve a gázatmoszféra anyagát plazmává alakítja. A plazma optikai vizsgálatával hasznos információkat gyűjthetünk az ionizált anyagfelhőről. Gyorsfényképezéssel a plazmafelhő kiterjedéséről, időbeli változásáról, míg a plazma fényének spektroszkópiai vizsgálatával a plazma összetételéről, jellemzőiről (pl. hőmérséklete, elektron koncentrációja), illetve az elektródaközben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokról nyerhetünk információt. A hallgató feladata a gyorsfényképezési eljárások és időbontott plazmaspektroszkópiai módszerek megismerése lesz, valamint egy diagnosztikai rendszer megismerése lesz. Az előismeretek elsajátítása után mérések végzésére is sor kerülhet.

Kiíró: Ignácz Ferenc (Tel.: (62) 546-370, E-mail)
Lézer és nem lézer fény terápiás alkalmazásai a mai orvosi gyakorlatban
A fény az UV tartománytól az infravörösig fontos szerepet tölt be napjainkban az orvosi diagnosztikus és terápiás gyakorlatban is. Cél ez utóbbinak mélyebb megismerése egy szűkebb területen legalább. További cél a legújabb lézerek alkalmazhatóságának megismerése, cél területre juttatásának elvi és gyakorlati megvalósítása.